Ditró

Gyergyóditró a Gyergyói - medence egy nagyközsége, Erdélyben található. Ditró, Szárhegytől egy órányira, a Rezből kiszőkkenő Bükk alatt fekszik a Martonka patak partján, tengerszint felett 714 m magasságban. Ditró a Gyergyói-medence északkeleti peremén fekszik. A Keleti Kárpátok kristályos hegyvonulatának, a Gyergyói havasoknak a középsõ szakaszát a Ditró masszívum, tölti ki. Legmagasabb pontja a Piricske tetõ. Ferenc geológus a Tászok völgyében kék foltos sziklára lett figyelmes. Megállapították, hogy új kõzetfajtáról van szó, amelyet a lelõhely után ditroitnak neveztek el. A ditroit kék színû ásvány, szulfitot tartalmaz. Ditró határa gazdag ritka ércekben és ásványokban, ilyen a bizmutúm, uránium stb. A Gyergyói-medence településeire vonatkozó források alapján valószínû, hogy 3 településbõl alakult ki a gyergyói falurendszer. A pápai tizedjegyzékek 1332-ben, 1333-ban és 1334-ben három településrõl szólnak: Szentmiklósról, Alfaluról és Szárhegyrõl. Ditró 1567-ig Gitró néven 26 kapuval van bejegyezve. Az 1685-ig lustrális könyvekben fordul elõ Gyitró néven, majd késõbb cserélődik fel a G betü D betüre.Nagy falu, 8000 lelket meghaladó lakosság, mely csaknem az egész tér szélességét átfogja, úgyhogy a tér túlfelén fekvő Remetétől csak a Maros választja el. Gyergyóditró területileg főleg a XVIII. században növekedett a lakósság erdőirtásai révén. Ditró és Szárhegy a Királyhágó inneni részének leggazdagabb faluja. Ez pedig nem valami gyáripar és kereskedésnek köszönhető, hanem főként a két falu közös havasán felfakadó borszéki forrásnak, valamint terjedelmes havasainak. A Gyergyói-medence településeire vonatkozó források alapján valószínû, hogy 3 településbõl alakult ki a gyergyói falurendszer. A pápai tizedjegyzékek 1332-ben, 1333-ban és 1334-ben három településrõl szólnak: Szentmiklósról, Alfaluról és Szárhegyrõl. A kezdetek azonban túlmutatnak ezen az idõszakon. Az Orbán Balázs és Vitos Mózes által bemutatott csíki és gyergyói erõdítményrendszer azt bizonyítja, hogy ezek a települések már a XII. század végén és a XIII. század elején is léteztek. A XIII. században indul meg a földmûvelés, de csak a XIV. században válik fõ termelési ággá. 1576-ban tíz jobbágycsalád élt a településen. A település magja a mai Kõhidi iskola és a központ között keletkezett. Ez a múlt században, de még ma is, halmazfalu jelleget mutat. A község elsõ lakói a hagyományok szerint Csíkiek, Bajkók és Mezeiek. 1562-ben a község a közszékelyek felkelése után Ditró a szárhegyi Lázár család hatalma alá került. A XVIII. században visszaszerzi szabad státusát. A XVIII. században a település megnövekszik, kialakul Alszeg, és a felszegi rész; a falut ekkor osztják ún. Tízesekre. Ebben a században Ditró már igen nagy falu. Az 1830-as években már öt tízes létezik, Hodos a hatodik tízes. A tízesek kötelesek voltak határpásztorokat, kapuõröket állítani és csordapásztort tartani. A falut határkertek és vetéskapuk választották el a határtól. A községben, kezdetben zsákutcaszerû családi építkezés uralkodott. Ditró területe a XIX. században nagyobb sok német hercegségnél. . Ditró a XIX. század elején a Gyergyói-medence legfejlettebb települései közé tartozik. A hatvanas években megfordult Ditróban Orbán Balázs, akinek nagyon tetszett a falu. A mûvelõdési élet komoly hagyományokkal rendelkezik. Több mint 150 éves múltra tekint vissza a ditrói kórusmozgalom. Mûködik a faluban a Bartók Béla mûvelõdési egyesület, amely több közmûvelõdési és mûvészi egyletet ölel fel. Ditró Ferenc királytól 1829. július 4-én Bécsben nyert oklevél nyomán jogot kapott a kedd napi vásárra. Ditró nagyon híres a farsangtemetésrõl és a római katolikus Nagytemplomról. A ditrói Nagytemplom 1908 és 1913 között épült, neogótikus stílusban. A két torony (magassága 75 méter), amelyen toronyóra is található. Az órák ma is mûködnek. A templom hossza 56 méter és szélessége 26 méter. 8000 aranykoronába került. Zsúfolva 5000 ember fér el benne. A carrarai márványból készült szobrokat Ditró híres szobrászmûvésze, Siklódi Lõrinc készítette. A faluban ugyanis két templom és két kápolna található. Az egyik a kicsi templom, amely már 1996 óta a Katalin nevet viseli. A harangtornya 1653-ban épült és 1712-ben három öllel felemelték. A templom többször is leégett de újra felújították és mai belseje barokkos díszítésű. A kapu bejárata fölött Szent János szobra található. A Katalin templom tiszteletére hagyományosan minden évben megtartják a Katalin búcsút, de a főünnep mégis a Jézus Szent Szíve napján van. Ezen a csodálatos ünnepen a szomszédos faluk is részt vesznek. Orotva, Szárhegy, Remete, Hodos, Tölgyes, Borszék hívei jönnek el gyalog, ki-ki a maga keresztjével. A falu egyik kápolnáját, amely a Mária nevet viseli, 1976-ban építették. Minden hónap elsõ péntekén és vasárnap délutánonként tartanak itt misét. A másik kápolna pedig a régi temetõben található. Ezt a kápolnát csak évente egyszer használják, Halottak napján. 1997-ben javították és a Sírkápolna nevet viseli. Ditró központja városias hangulatot kelt. Ditróhoz tartozik az északra fekvõ kis település, Orotva, valamint az északkeletre fekvõ, Cengellér. 1977-1992 között a népesség száma 6,2 %-al, vagyis 404 fõvel csökkent. Ehhez a folyamathoz az 1990-es években a Magyarországra való vándorlás is hozzájárult. Az utolsó népszámlálás óta a cigány lakosság elköltözött. A lakosság fõ foglalkozása a földmûvelés. A község központjában két pénzintézet, CEC és Bank van. Ditró büszke lehet az orvosi ellátására is, mert nem csak rendelõje, gyógyszertára, hanem kórháza is van. Ugyanez nem mondható el a környéken levõ más településekrõl. A mai orvosi rendelõ Vendl Aladár szülõháza volt, és ezért 1996 októberében egy márványból készült emléktáblát helyeztek el itt. A táblán a következõ felirat áll: Itt született 1888. november 18-án Dr. Vendl Aladár Kossuth díjas akadémikus Geológus professzor Ditró, 1996Ezt a táblát születésének tiszteletére századik évfordulója alkalmával helyezte el a Líceum vezetõsége 1996-ban. A Mûvelõdési ház 1935 -1945 között épült, majd 1985 -1995 között átalakították Itt havonta egyszer vetítenek filmet és egyben bálterem is, de használják lakodalmak és torok megrendezésére is. Székelyföldi községekben ritka a 320 férõhelyes, kárpitozott székekkel süllyesztõ színpaddal, központi fûtéssel felszerelt színházterm. Ezenkívül a mûvelõdési háznak gyûlésterme és konyhája is van. A falunak van egy 29 férfi tagból álló kórusa, amely Petres Lajos vezetésével mûködik. A tagok nagy része tanár, mesterember vagy mérnök. Egy kórustag halálakor a kórus többi tagja zenével kísérik el utolsó útjára. Ditróban elõször 1986-ban szervezték az ötvenévesek találkozóját. A kortárstalálkozók szervezése azóta hagyománnyá vált. A központi parkban 1996-ban avatták fel a 48-49-es szabadságharcosok emlékmûvét, ahol minden év március 15-én és október 6-án az emlékmûnél koszorút helyeznek el. 2001-ben rendezték meg az elsõ “FALUNAPOK”-at, amit akkori igéretük szerint, minden évben meg fognak szervezni. Az elsõ Falunapok alkalmával több “Ditró-érdekeltségü” ember kapta meg a “Ditró Diszpolgára” kitüntetést.

Készìtették:  Ivácson Kinga-Mónika

              Tamás Edit

              Mezei Timea

Ditró, 2004. május 7.